MI a tudományos világban: A kutatók több mint fele használ már mesterséges intelligenciát az olvasáshoz, cikkíráshoz és pályázatokhoz. De hogyan reagálnak erre a könyvtárak és a kiadók? A Springer Nature és nemzetközi könyvtári szakértők friss interjúiból kiderül, miként formálja át az MI a tudományos kommunikációt és a könyvtárak szerepét.
Nemzetközi szerzői gárdával jegyzett és az Applied Geography című folyóiratban jelent meg az európai kutatási rendszerben, az EU Horizon-programjaiban tapasztalható, különösen a dél- és kelet-európai társadalom- és bölcsészettudományi (SSH) kutatók egyenlőtlenségeinek vizsgálatával foglalkozó tanulmány.
Az empirikus kutatás eredménye azt mutatja…
Igen, már 1030 dollárért (kb. 320 ezer forintért) vásárolható első szerzői hely egy olyan tudományos publikációban, amelybe egy sort sem írtunk – derül ki egy új elemzésből, amely a hamis tudományos cikkekkel kereskedő nagyobb közvetítők közösségimédia-hirdetéseit vizsgálta. A tanulmány szerint az ár jelentősen eltérhet a szolgáltatók és a szerzői pozíciók függvényében – írja az Amerikai Kémiai Társaság, 1923 óta havonta megjelenő magazinja, a Chemical and Engineering News.
A cikk szerzői 19 ezer hirdetést vizsgáltak, olyanokat, amelyek 2020-2026 között a Telegramon, a Facebookon és a WhatsAppon, valamint a tudományos csalásokkal foglalkozó közvetítők weboldalain jelentek meg.
És az eredmények?
A könyvtárosok kulcsfontosságú kutatási partnerek lehetnek, akik segítenek a szakirodalom átkutatásában, az adatok kezelésében és a tudomány nyílttá tételében. Nagy szerencsénkre a University College Corkban fantasztikus kutatókönyvtárosaink és könyvtári munkatársaink vannak.” John Cryan – a University College Cork, rektorhelyettese
A Research Professional News 2023. évi, a világra kiterjedő felmérése alapján készült jelentés rávilágít: a kutatók és az intézményi menedzsment prioritásai között sokszor eltérés tapasztalható, de a tudománymetria eszköztára kulcsfontosságú híd lehet.
Tanulságos közlemény jelent meg a közelmúltban a „boost indikátorok” hasznosságáról, a módszerrel végzett vizsgálatok eredményeiről a Journal of Computational Social Science folyóiratban.
A világ egyik vezető szakkiadója, a CAMBRIDGE UNIVERSITY PRESS jelentése – a TUDOMÁNYOS KOMMUNIKÁCIÓ már megtörtént TRANSFORMÁCIÓJÁRA, továbbá a már most prognosztizálható jövőbeni strukturális átalakulásra reagálva – sajátos kiadói magatartás változásokat és várható interakciókat mutat be a „Publishing Futures” címmel készített dolgozatában.
A könyvtárosok a kutatási kiválóság rejtett kulcsszereplői!
A kutatástámogató könyvtárosok ma már nem csupán információt szolgáltatnak, hanem aktívan hozzájárulnak az egyetemi és az oktatói/kutatói/hallgatói kiválósághoz és a nemzetközi láthatósághoz.
50 ÉVVEL EZELŐTT, 1975-ben (az 1974. évre vonatkozó adatok feldolgozásával) indult JOURNAL CITATION REPORTS (JCR), illetve elődje, a JOURNAL IMPACT FACTOR (JIF) szolgáltatása.
Egy kutatónak nemcsak a művelt szakterületéhez kapcsolódó tudás művelésében kell jártasnak lennie, hanem azokban a skillekben is, amelyek segítik őket eligazodni a kutatás-fejlesztés komplex rendszerében.
Az alábbiakban felsoroljuk azt az öt legfontosabb képességet, ami már ma is és a MI térhódításával mindinkább nélkülözhetetlen a tudomány és a tudományos kommunikáció megfelelő szintű műveléséhez, a kutatói életpályán történő boldogulásához.