Míg a kutatók forrást szeretnének, addig az egyetemek, kutatóhelyek a hatásra gyakorolnak – feloldható-e az ellentmondás?

A Research Professional News 2023. évi, a világra kiterjedő felmérése alapján készült jelentés rávilágít:
a kutatók és az intézményi menedzsment prioritásai között sokszor eltérés tapasztalható, de a tudománymetria eszköztára kulcsfontosságú híd lehet.

A legfontosabb megállapítások:

1) Forrás vs. stratégia: A kutatók elsősorban a pályázatíráshoz és a forráskereséshez várnak segítséget, miközben a kutatási irodák már a jövő nagy kihívására, a társadalmi hatás (impact) igazolására és a minőségbiztosításra fókuszálnak.

2) Átalakuló metrikák: jóllehet ma még a publikációszám és az idézettség dominál, a prognózis szerint 5 éven belül a társadalmi hasznosság mérése válik az elsődleges prioritássá – ez pedig új módszertani kompetenciákat igényel.

3) AI és adatminőség: a mesterséges intelligencia óriási segítség a pályázati adatok készítésében és elemzésében, de csak akkor, ha a kutatói profilok és az intézményi adatbázisok naprakészek.

4) A könyvtárak és szakértők: az Open Access követelményei és a tudománymetriai jelentések készítése terén a könyvtárak és szakértői irodák szerepe felértékelődik.

A tanulság: az intézményi siker titka a kutatási irodák, a szakértők és a kutatók közötti hatékonyabb kommunikáció és a mérések stratégiai szintű kezelése.

Forrás: https://img06.en25.com/Web/ClarivateAnalytics/%7B1b444957-977a-4760-ba17-0415b414f681%7D_RPN_survey_report_2023_.pdf?fbclid=IwY2xjawRJvl9leHRuA2FlbQIxMQBzcnRjBmFwcF9pZBAyMjIwMzkxNzg4MjAwODkyAAEe1_0LvbDHenY0Tg9Kpq8obC9T2bOlBzhBt0SE37UoBZQHVVxQYJ9z1Em3gHg_aem_N-uKlVLHDxkVUpTfLfTHFQ (2026.04.13.)

Olvasson még a tudománymetriáról! a citáció-menedzsmentről! a publikálásról! az eredményeinkről!

AI/MI perspektívái a tudományos kommunikációra
#tudományos kommunikáció

AI/MI perspektívái a tudományos kommunikációban

MI a tudományos világban: A kutatók több mint fele használ már mesterséges intelligenciát az olvasáshoz, cikkíráshoz és pályázatokhoz. De hogyan reagálnak erre a könyvtárak és a kiadók? A Springer Nature és nemzetközi könyvtári szakértők friss interjúiból kiderül, miként formálja át az MI a tudományos kommunikációt és a könyvtárak szerepét.

Tovább olvasom »
Tudománymetria
#akadémiai kapitalizmus

Európai kutatáspolitika – nemzetközi kitekintés

Nemzetközi szerzői gárdával jegyzett és az Applied Geography című folyóiratban jelent meg az európai kutatási rendszerben, az EU Horizon-programjaiban tapasztalható, különösen a dél- és kelet-európai társadalom- és bölcsészettudományi (SSH) kutatók egyenlőtlenségeinek vizsgálatával foglalkozó tanulmány.

Az empirikus kutatás eredménye azt mutatja…

Tovább olvasom »
Tudománymetria - Megvásárolható az első szerzői hely?
#papermill

Megvásárolható az első szerzői hely?

Igen, már 1030 dollárért (kb. 320 ezer forintért) vásárolható első szerzői hely egy olyan tudományos publikációban, amelybe egy sort sem írtunk – derül ki egy új elemzésből, amely a hamis tudományos cikkekkel kereskedő nagyobb közvetítők közösségimédia-hirdetéseit vizsgálta. A tanulmány szerint az ár jelentősen eltérhet a szolgáltatók és a szerzői pozíciók függvényében – írja az Amerikai Kémiai Társaság, 1923 óta havonta megjelenő magazinja, a Chemical and Engineering News.

A cikk szerzői 19 ezer hirdetést vizsgáltak, olyanokat, amelyek 2020-2026 között a Telegramon, a Facebookon és a WhatsAppon, valamint a tudományos csalásokkal foglalkozó közvetítők weboldalain jelentek meg.

És az eredmények?

Tovább olvasom »