AI/MI perspektívái a tudományos kommunikációban

AI/MI perspektívái a tudományos kommunikációra

2025-ben a Springer Nature számára végzett, egy eddig nem publikált felmérés (n=2021) kimutatta, hogy a kutatók 57%-a használt MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ALAPÚ ESZKÖZT, hogy naprakész maradjon a publikált kutatásokkal, vagy hogy kutatási anyagokat olvasson, míg 52 százalékuk kutatási anyagok írásához vagy pályázatok benyújtásához használt mesterséges intelligencián alapuló eszközt. Azok közül a kutatók közül, akik már használtak mesterséges intelligencia alapú eszközöket, 80 százalékuk a továbbiakban is használni szándékozza azokat.

Az eredményekre építve 2026 elején számos könyvtári partnerrel, valamint a Springer Nature szakembereivel készítettek interjút. Ennek során a mesterséges intelligencia használatához való hozzáállásukról, a kutatási és publikációs támogatásban betöltött szerepéről, továbbá a MI perspektívájáról, a tudományos kommunikációra gyakorolt hatásáról fejtették ki véleményüket a szakértők. A vita során egyaránt megjelentek lelkes, kísérletező, valamint az óvatos szkepticizmust mutató vélemények is.

Magunk egy olyan idézettel igyekszünk a jelentés olvasására biztatni, amelyet Letícia Antunes Nogueira, a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem Könyvtárának Erőforrások és Digitális Szolgáltatás Osztályának vezetője fogalmazott meg.

„A mesterséges intelligencia nem változtatja meg a könyvtárak küldetését, de megváltoztatja azt a környezetet, ahol a tudás keletkezik […] Ez lehetőséget ad arra is, hogy megújítsuk könyvtári szerepünket az egyetemi rendszerben. Nem csupán könyvraktárak vagyunk, hanem olyan emberek is, akik szakértők a források relevanciájának felmérésében vagy a megfelelő információk megtalálásában.”

A teljes anyag itt olvasható:
Springer Nature (2025, October). Perspectives on AI in scholarly communications: a discussion with libraries and publishing professionals. (2026.05.20.)

Olvasson még a tudománymetriáról! a citáció-menedzsmentről! a publikálásról! az eredményeinkről!

AI/MI perspektívái a tudományos kommunikációra
#tudományos kommunikáció

AI/MI perspektívái a tudományos kommunikációban

MI a tudományos világban: A kutatók több mint fele használ már mesterséges intelligenciát az olvasáshoz, cikkíráshoz és pályázatokhoz. De hogyan reagálnak erre a könyvtárak és a kiadók? A Springer Nature és nemzetközi könyvtári szakértők friss interjúiból kiderül, miként formálja át az MI a tudományos kommunikációt és a könyvtárak szerepét.

Tovább olvasom »
Tudománymetria
#akadémiai kapitalizmus

Európai kutatáspolitika – nemzetközi kitekintés

Nemzetközi szerzői gárdával jegyzett és az Applied Geography című folyóiratban jelent meg az európai kutatási rendszerben, az EU Horizon-programjaiban tapasztalható, különösen a dél- és kelet-európai társadalom- és bölcsészettudományi (SSH) kutatók egyenlőtlenségeinek vizsgálatával foglalkozó tanulmány.

Az empirikus kutatás eredménye azt mutatja…

Tovább olvasom »
Tudománymetria - Megvásárolható az első szerzői hely?
#papermill

Megvásárolható az első szerzői hely?

Igen, már 1030 dollárért (kb. 320 ezer forintért) vásárolható első szerzői hely egy olyan tudományos publikációban, amelybe egy sort sem írtunk – derül ki egy új elemzésből, amely a hamis tudományos cikkekkel kereskedő nagyobb közvetítők közösségimédia-hirdetéseit vizsgálta. A tanulmány szerint az ár jelentősen eltérhet a szolgáltatók és a szerzői pozíciók függvényében – írja az Amerikai Kémiai Társaság, 1923 óta havonta megjelenő magazinja, a Chemical and Engineering News.

A cikk szerzői 19 ezer hirdetést vizsgáltak, olyanokat, amelyek 2020-2026 között a Telegramon, a Facebookon és a WhatsAppon, valamint a tudományos csalásokkal foglalkozó közvetítők weboldalain jelentek meg.

És az eredmények?

Tovább olvasom »