2025-ben a Springer Nature számára végzett, egy eddig nem publikált felmérés (n=2021) kimutatta, hogy a kutatók 57%-a használt MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ALAPÚ ESZKÖZT, hogy naprakész maradjon a publikált kutatásokkal, vagy hogy kutatási anyagokat olvasson, míg 52 százalékuk kutatási anyagok írásához vagy pályázatok benyújtásához használt mesterséges intelligencián alapuló eszközt. Azok közül a kutatók közül, akik már használtak mesterséges intelligencia alapú eszközöket, 80 százalékuk a továbbiakban is használni szándékozza azokat.
Az eredményekre építve 2026 elején számos könyvtári partnerrel, valamint a Springer Nature szakembereivel készítettek interjút. Ennek során a mesterséges intelligencia használatához való hozzáállásukról, a kutatási és publikációs támogatásban betöltött szerepéről, továbbá a MI perspektívájáról, a tudományos kommunikációra gyakorolt hatásáról fejtették ki véleményüket a szakértők. A vita során egyaránt megjelentek lelkes, kísérletező, valamint az óvatos szkepticizmust mutató vélemények is.
Magunk egy olyan idézettel igyekszünk a jelentés olvasására biztatni, amelyet Letícia Antunes Nogueira, a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem Könyvtárának Erőforrások és Digitális Szolgáltatás Osztályának vezetője fogalmazott meg.
„A mesterséges intelligencia nem változtatja meg a könyvtárak küldetését, de megváltoztatja azt a környezetet, ahol a tudás keletkezik […] Ez lehetőséget ad arra is, hogy megújítsuk könyvtári szerepünket az egyetemi rendszerben. Nem csupán könyvraktárak vagyunk, hanem olyan emberek is, akik szakértők a források relevanciájának felmérésében vagy a megfelelő információk megtalálásában.”
A teljes anyag itt olvasható:
Springer Nature (2025, October). Perspectives on AI in scholarly communications: a discussion with libraries and publishing professionals. (2026.05.20.)
