MACSÓ-INDEX – Mit is jelen a tudományban?

Tudománymetria Blog - Macsó-index - Mi is jelent a tudományban? - Nők a tudományban

A „MACSÓ-INDEX” (Kaptay György, Palotás Árpád Bence, 2025) A GYAKORLATBAN: Mérhető hátrányok és üvegplafon a női kutatói pályákon

Miért érnek el a női kutatók nehezebben akadémiai csúcsokat? Ugyanolyan ütemben épül-e a női és a férfi kutatók tudományos pályája?


Az MTA Jubileumi Tudományünnepén a „Nők a tudományban: Problémák és megoldások” című rendezvény a legújabb adatok tükrében kereste a választ a rendszerszintű elakadásokra.
A konferencia legfontosabb tudománymetriai és strukturális tanulságai:

A „MACSÓ-INDEX” MINT MÉRHETŐ VALÓSÁG:
A rendezvényen bemutatott adatok és indexek egyértelműen igazolják, hogy a tudományos szféra bizonyos területein és döntéshozatali szintjein ma is számszerűsíthető a férfi-dominancia. Ez az index nem csupán egy hangzatos kifejezés, hanem a karrierelőmenetelt és a pozíciók elosztását közvetlenül befolyásoló tényező.

TÁRSADALMI ELŐÍTÉLETEK A FALAKON BELÜL:
A nők tudományos teljesítményének mérésekor látható anomáliák nem elszigetelt jelenségek. Közvetlen összefüggésben állnak azokkal a társadalom egyéb színterein meglévő, a nők megítélését torzító, mély előítéletekkel, amelyek óhatatlanul beszivárognak az akadémiai értékelési rendszerekbe is.

IDŐFÜGGŐ EREDMÉNYEK ÉS EREDMÉNYESSÉGEK AZ MTMT-BEN:
A kutatói teljesítmény mérésekor kimutathatók a nemek közötti eltérések. A publikációs és idézettségi mutatók alakulása erősen függ attól, hogy a karrier melyik szakaszában jár a kutató, és ezt a hagyományos mérőszámok csak kisebb részben kezelik rugalmasan.

AZ ÜVEGPLAFON MAKACS VALÓSÁGA:
Jóllehet az indulásnál kiegyenlítettebbek az arányok, ám a tudományos ranglétrán felfelé haladva a női kutatók aránya drasztikusan csökken – a rendszerszintű akadályok közvetlenül hátráltatják az MTA doktora cím vagy az akadémikusi státusz elérését.

NEM ELÉG KUTATNI, HÚSLEVEST FŐZNI IS KELL?
A rendezvényen elhangzott ikonikus tétel szerint a női kutatóknak gyakran kettős elvárásrendszerben (családi vs. tudományos helytállás) kell egyensúlyozniuk, ami a kutatási és publikációs produktivitásban is mérhető hátrányt okoz.


A MEGOLDÁS LEHETSÉGES KULCSA:
Nem a nők motivációjával és helytállásával van gond, hanem a mérési és értékelési rendszerek rugalmasságával. Olyan tudománymetriai, értékelési és előmeneteli modellekre van szükség, amelyek képesek korrigálni a társadalmi előítéletekből és a „Macsó-indexből” fakadó strukturális torzításokat.


A teljes előadóülés és a prezentációk visszanézhetők az MTA Tudományünnep oldalán.

Források:
Kaptay Gy.-Palotás Á. B. (2025): Női és férfi kutatók tudományos eredményességének időfüggése az MTMT szerint. Magyar Tudomány, 186/9 (2025), 1794–1806.
DOI: 10.1556/2065.186.2025.9.15 (2026.11.17.)

továbbá

https://www.akjournals.com/…/2065/186/9/article-p1794.xml (2026.11.17.)

Olvasson még a tudománymetriáról! a citáció-menedzsmentről! a publikálásról! az eredményeinkről!

AI/MI perspektívái a tudományos kommunikációra
#tudományos kommunikáció

AI/MI perspektívái a tudományos kommunikációban

MI a tudományos világban: A kutatók több mint fele használ már mesterséges intelligenciát az olvasáshoz, cikkíráshoz és pályázatokhoz. De hogyan reagálnak erre a könyvtárak és a kiadók? A Springer Nature és nemzetközi könyvtári szakértők friss interjúiból kiderül, miként formálja át az MI a tudományos kommunikációt és a könyvtárak szerepét.

Tovább olvasom »
Tudománymetria
#akadémiai kapitalizmus

Európai kutatáspolitika – nemzetközi kitekintés

Nemzetközi szerzői gárdával jegyzett és az Applied Geography című folyóiratban jelent meg az európai kutatási rendszerben, az EU Horizon-programjaiban tapasztalható, különösen a dél- és kelet-európai társadalom- és bölcsészettudományi (SSH) kutatók egyenlőtlenségeinek vizsgálatával foglalkozó tanulmány.

Az empirikus kutatás eredménye azt mutatja…

Tovább olvasom »
Tudománymetria - Megvásárolható az első szerzői hely?
#papermill

Megvásárolható az első szerzői hely?

Igen, már 1030 dollárért (kb. 320 ezer forintért) vásárolható első szerzői hely egy olyan tudományos publikációban, amelybe egy sort sem írtunk – derül ki egy új elemzésből, amely a hamis tudományos cikkekkel kereskedő nagyobb közvetítők közösségimédia-hirdetéseit vizsgálta. A tanulmány szerint az ár jelentősen eltérhet a szolgáltatók és a szerzői pozíciók függvényében – írja az Amerikai Kémiai Társaság, 1923 óta havonta megjelenő magazinja, a Chemical and Engineering News.

A cikk szerzői 19 ezer hirdetést vizsgáltak, olyanokat, amelyek 2020-2026 között a Telegramon, a Facebookon és a WhatsAppon, valamint a tudományos csalásokkal foglalkozó közvetítők weboldalain jelentek meg.

És az eredmények?

Tovább olvasom »