A „MACSÓ-INDEX” (Kaptay György, Palotás Árpád Bence, 2025) A GYAKORLATBAN: Mérhető hátrányok és üvegplafon a női kutatói pályákon
Miért érnek el a női kutatók nehezebben akadémiai csúcsokat? Ugyanolyan ütemben épül-e a női és a férfi kutatók tudományos pályája?
Az MTA Jubileumi Tudományünnepén a „Nők a tudományban: Problémák és megoldások” című rendezvény a legújabb adatok tükrében kereste a választ a rendszerszintű elakadásokra.
A konferencia legfontosabb tudománymetriai és strukturális tanulságai:
A „MACSÓ-INDEX” MINT MÉRHETŐ VALÓSÁG:
A rendezvényen bemutatott adatok és indexek egyértelműen igazolják, hogy a tudományos szféra bizonyos területein és döntéshozatali szintjein ma is számszerűsíthető a férfi-dominancia. Ez az index nem csupán egy hangzatos kifejezés, hanem a karrierelőmenetelt és a pozíciók elosztását közvetlenül befolyásoló tényező.
TÁRSADALMI ELŐÍTÉLETEK A FALAKON BELÜL:
A nők tudományos teljesítményének mérésekor látható anomáliák nem elszigetelt jelenségek. Közvetlen összefüggésben állnak azokkal a társadalom egyéb színterein meglévő, a nők megítélését torzító, mély előítéletekkel, amelyek óhatatlanul beszivárognak az akadémiai értékelési rendszerekbe is.
IDŐFÜGGŐ EREDMÉNYEK ÉS EREDMÉNYESSÉGEK AZ MTMT-BEN:
A kutatói teljesítmény mérésekor kimutathatók a nemek közötti eltérések. A publikációs és idézettségi mutatók alakulása erősen függ attól, hogy a karrier melyik szakaszában jár a kutató, és ezt a hagyományos mérőszámok csak kisebb részben kezelik rugalmasan.
AZ ÜVEGPLAFON MAKACS VALÓSÁGA:
Jóllehet az indulásnál kiegyenlítettebbek az arányok, ám a tudományos ranglétrán felfelé haladva a női kutatók aránya drasztikusan csökken – a rendszerszintű akadályok közvetlenül hátráltatják az MTA doktora cím vagy az akadémikusi státusz elérését.
NEM ELÉG KUTATNI, HÚSLEVEST FŐZNI IS KELL?
A rendezvényen elhangzott ikonikus tétel szerint a női kutatóknak gyakran kettős elvárásrendszerben (családi vs. tudományos helytállás) kell egyensúlyozniuk, ami a kutatási és publikációs produktivitásban is mérhető hátrányt okoz.
A MEGOLDÁS LEHETSÉGES KULCSA:
Nem a nők motivációjával és helytállásával van gond, hanem a mérési és értékelési rendszerek rugalmasságával. Olyan tudománymetriai, értékelési és előmeneteli modellekre van szükség, amelyek képesek korrigálni a társadalmi előítéletekből és a „Macsó-indexből” fakadó strukturális torzításokat.
A teljes előadóülés és a prezentációk visszanézhetők az MTA Tudományünnep oldalán.
Források:
Kaptay Gy.-Palotás Á. B. (2025): Női és férfi kutatók tudományos eredményességének időfüggése az MTMT szerint. Magyar Tudomány, 186/9 (2025), 1794–1806.
DOI: 10.1556/2065.186.2025.9.15 (2026.11.17.)
továbbá
https://www.akjournals.com/…/2065/186/9/article-p1794.xml (2026.11.17.)

