A Clarivate nemrégiben megjelent, több, mint 1800 könyvtáros válaszai alapján összeállított Pulse of the Library 2026 jelentéséből kiderül, hogy a mesterséges intelligencia terén a legnagyobb előrelépést tevő könyvtárak nagyobb valószínűséggel rendelkeznek releváns és világos stratégiákkal, irányítási struktúrákkal, személyzeti támogatással.
A jelentés legfőbb összefoglalása: lassú és egyenetlen folyamatok formálják a jövőt.
- A részletekre vonatkozó legfontosabb megállapítások a következők. A mesterséges intelligencia könyvtári alkalmazása kapcsán gyakran hallani gyors, radikális változásokról, ám a gyakorlatban egy elhúzódó, egyenetlen és az intézményeket polarizáló folyamatnak vagyunk részesei. Miközben egyes könyvtárakban már MI-alapú keresőrendszerek, automatizált metaadat-feldolgozás és fejlett tudománymetriai elemzések támogatják a kutatókat, máshol az infrastruktúra és az erőforrások hiánya még korlátozza ezek honosítását. Az könyvtári szektor ilyen típusú megosztottsága közvetlenül befolyásolja, hogy a kutatók milyen szintű támogatást kapnak a publikációs folyamatok vagy a hatáselemzések során.
- Különösen szembetűnő a belső átalakulás sebessége és a külső elvárások közötti kontraszt: miközben a könyvtárhasználók rendkívül gyors ütemben adaptálják az MI-t, maguk az intézmények jóval óvatosabban követik ezt a tendenciát.
A kutatás a következő kulcsfontosságú folyamatjellemzőket azonosította:
- Polarizálódó adaptációs folyamat: a szektor egyértelműen kettészakadt a felhasználói nyomás ellenére is. Míg a könyvtárak egy szűk köre (mindössze 3%) már az aktív, rendszerszintű bevezetés fázisában jár, addig a többségnél (33%) az integráció megrekedt a tapogatózó, elméleti értékelési szakaszban. A folyamatokat a kivárás és a technológia beérésére való törekvés lassítja.
- Célirányos belső optimalizálás: a MI bevezetése nem a szolgáltatások külső látványelemeire fókuszál, hanem egy belső, strukturális racionalizálási folyamatra. Elsődleges célja az adminisztratív terhek csökkentése és a munkatársi produktivitás növelése. A felsőoktatási intézményekben emellett a kutatástámogatás felől a hallgatói megtartás menedzselése felé tolódnak el a hangsúlyok.
- Átalakuló kockázatkezelés: a döntéshozatali folyamatokat korábban a költségvetési korlátok dominálták, ám ez mára átadta a helyét az etikai és bizalmi szempontok mérlegelésének. A könyvtárakat jelenleg a hírnévkockázatok és a hitelesség megőrzése foglalkoztatja leginkább a technológia alkalmazása során.
- Kényszerű szerepkör-bővülés: a mindennapi alapfeladatok ellátása egyre inkább ellehetetlenül. A könyvtárosok kapacitáshiánnyal küzdenek, mivel folyamatosan a hagyományos feladatköreiken túli felelősségeket kénytelenek feladatköreikbe integrálni. Emiatt egy új, intenzív folyamat indult el: a könyvtár társadalmi és intézményi értékének aktív kommunikációja és az érdekérvényesítés.
A jelentés arra is rámutat, hogy az MI aktív bevezetésének folyamata ott a legsikeresebb, ahol az intézményi IT-irányítás és a könyvtárvezetés folyamatai formálisan is összekapcsolódnak.
Forrás: Clarivate: Pulse of the Library 2026. – DOI: http://doi.org/10.14322/pulse.of.the.library.2026
