A Scientometrics folyóirat a napokban tette közzé a visszavont közlemények elemzéséről készített dolgozatot, amelynek célja, hogy feltérképezze a tudományos publikációk visszavonásának mintázatait Latin-Amerikában 2002 és 2022 között. A szerzők a visszavonások okait, azok idézettségét és altmetriai jellemzőit, továbbá hivatkozásait vizsgálták. Az elemzés 375 visszavont cikken és közel 10 000 metaadat-bejegyzésen alapul, melyek több tudományterületet, országot és intézményt érintenek.
Néhány érdekes adatot itt is bemutatunk.
Visszavonási trendek: A visszavonások száma nőtt az elmúlt két évtizedben, különösen a 2010-es évek után. A leggyakoribb ok a kutatási csalás volt (44,8%), ezt követték a szerkesztőségi hibák (20,5%), szerzői hibák (16,5%) és vitatható gyakorlatok (8,8%).
Országok szerinti megoszlás: Brazília produkálta a legtöbb visszavonást, de relatív arányban Paraguay és Guatemala állt az élen.
Önkéntes visszavonások: Az esetek 17,6%-a önkéntes visszavonás volt, amelyben a szerzők maguk kérvényezték a publikáció visszavonását.
Tudományterületek: A legtöbb visszavonás az egészségtudományokban történt, különösen az orvostudomány és biokémia területén.
Intézményi háttér: A legtöbb visszavonás a brazíliai UNICAMP, USP és UNESP egyetemekhez kötődik.
Altmetriai eredmények: A 375 cikk közül 155-öt említettek valamilyen formában online, összesen 22 337 alkalommal.
Idézettség és hatás
Idézettség és hatás: A visszavont cikkek 76%-át továbbra is idézik. A legtöbb idézetet kapott cikk a “Diabetes” folyóiratban jelent meg, és még nyolc évvel a visszavonás után is hivatkozták.