Visszavont közlemények elemzése – Scientometrics folyóirat

tudomanymetrai-blog-visszavonási trendek

A Scientometrics folyóirat a napokban tette közzé a visszavont közlemények elemzéséről készített dolgozatot, amelynek célja, hogy feltérképezze a tudományos publikációk visszavonásának mintázatait Latin-Amerikában 2002 és 2022 között. A szerzők a visszavonások okait, azok idézettségét és altmetriai jellemzőit, továbbá hivatkozásait vizsgálták. Az elemzés 375 visszavont cikken és közel 10 000 metaadat-bejegyzésen alapul, melyek több tudományterületet, országot és intézményt érintenek.

Néhány érdekes adatot itt is bemutatunk.

Visszavonási trendek: A visszavonások száma nőtt az elmúlt két évtizedben, különösen a 2010-es évek után. A leggyakoribb ok a kutatási csalás volt (44,8%), ezt követték a szerkesztőségi hibák (20,5%), szerzői hibák (16,5%) és vitatható gyakorlatok (8,8%).

Országok szerinti megoszlás: Brazília produkálta a legtöbb visszavonást, de relatív arányban Paraguay és Guatemala állt az élen.

Önkéntes visszavonások: Az esetek 17,6%-a önkéntes visszavonás volt, amelyben a szerzők maguk kérvényezték a publikáció visszavonását.

Tudományterületek: A legtöbb visszavonás az egészségtudományokban történt, különösen az orvostudomány és biokémia területén.

Intézményi háttér: A legtöbb visszavonás a brazíliai UNICAMP, USP és UNESP egyetemekhez kötődik.

Altmetriai eredmények: A 375 cikk közül 155-öt említettek valamilyen formában online, összesen 22 337 alkalommal.

Idézettség és hatás

Idézettség és hatás: A visszavont cikkek 76%-át továbbra is idézik. A legtöbb idézetet kapott cikk a “Diabetes” folyóiratban jelent meg, és még nyolc évvel a visszavonás után is hivatkozták.

Forrás: https://link.springer.com/article/10.1007/s11192-025-05343-w?fbclid=IwY2xjawMrrEZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETFGRnUzRExnT29XUnI4OGVhAR5BQWHPlg3lcYF8uUNydw4bC67T6W_f6Al-GIaaU0B2aKUvccYI2cQZKQVcxw_aem_GsFp9O01uKMb_UB62gzPNg

Olvasson még a tudománymetriáról! a citáció-menedzsmentről! a publikálásról! az eredményeinkről!

Tudománymetria Blog - Macsó-index - Mi is jelent a tudományban? - Nők a tudományban
#kutatók

MACSÓ-INDEX – Mit is jelen a tudományban?

A „macsó-index” (Kaptay György és Palotás Árpád Bence, 2025) tükrében vizsgálta a női kutatók tudományos előmenetelét, a nemek közötti mérhető különbségeket és az akadémiai üvegplafon jelenségét az MTA Jubileumi Tudományünnepének „Nők a tudományban: Problémák és megoldások” című rendezvénye. Az MTMT-adatok, a karrierfüggő tudománymetriai mutatók és a strukturális akadályok elemzése rávilágít arra, hogy a tudományos teljesítmény értékelése nem függetleníthető a társadalmi előítéletektől és az eltérő életpályafeltételektől. A konferencia központi kérdése: hogyan teremthetők igazságosabb, a kutatói életutak sajátosságait is figyelembe vevő értékelési és előmeneteli rendszerek?

Tovább olvasom »
Újabb Paper Mills botrány
#papermill

Újabb Paper Mills botrány

Újabb fejezet a „papírgyárak” (paper mills) elleni harcban: rekordszámú, 1400 feletti visszavonás egyetlen nap alatt

Ahogy oldalunkon a 2026. április 26-i bejegyzésben már részletesen olvashattak róla, a „papírgyárak” (paper mills) rendszerszintű veszélyt jelentenek a tudományos élet és a tudomány integritására.

Tovább olvasom »
Tudománymetria - MI és a könyvtárak - Pulse of the Library 2026
Mesterséges Intelligencia (MI) és a könyvtárak

Pulse of the Library 2026 – mesterséges intelligencia könyvtári alkalmazása 2026-ban

A Clarivate nemrégiben megjelent, több, mint 1800 könyvtáros válaszai alapján összeállított Pulse of the Library 2026 jelentéséből kiderül, hogy a mesterséges intelligencia terén a legnagyobb előrelépést tevő könyvtárak nagyobb valószínűséggel rendelkeznek releváns és világos stratégiákkal, irányítási struktúrákkal, személyzeti támogatással.

Tovább olvasom »