Tanulságos elemzés jelent meg a Scientometrics című folyóirat 2026. évi júliusi számában. A tanulmányt nem csupán tartalma, hanem két magyar szerzője (Lendvai Gergely Ferenc és Sasvári Péter) miatt is érdemes kiemelni.
A közlemény hat kiemelt scientometriai folyóirat átfogó bibliometriai értékelését mutatja be, nevezetesen a Scientometrics, a Journal of Informetrics, a Quantitative Science Studies, a Journal of Information Science, a Research Evaluation és a Publications folyóiratokét, a 2014–2023 közötti időszakra vonatkozóan.
A vizsgált szaklapokat a scientometriai kutatások eloszlása, tematikus központi szerepe, idézettségi teljesítménye, valamint a szakterületen belüli szerzői és kiadói sokszínűség szempontjából, leíró és kauzális statisztikai módszerekkel elemezték. Az adatokat a Scopus és a SciVal adatbázisokból gyűjtötték; összesen 6471 publikáció metaadatait használták fel.
A tanulmány egyik legfontosabb tanulsága, hogy a tudományos kommunikáció nem semleges és nem egyenletes információáramlás, hanem hierarchikus, koncentrált és intézményileg strukturált rendszer.
A hat vezető scientometriai folyóirat – a többi szaklaphoz hasonlóan – egyidejűleg több fontos tudományos és kommunikációs funkciót tölt be:
- publikációs fórum;
- információs infrastruktúra;
- tudományos kapuőr;
- presztízsképző intézmény;
- láthatósági mechanizmus;
- nemzetközi tudományos hálózat;
- kutatásértékelési referencia.
Az eredményekből kitűnik, hogy a bibliometriai elemzés jellemző tárgyai a publikáció és a folyóirat önmagukban féloldalas eredményeket mutatnak. A feladat ennél jóval komplexebb, mert azok mellett vizsgálni szükséges az információs infrastruktúrát is: az adatbázisokat, az indexelési rendszereket, a keresési mechanizmusokat, az idézettségi rendszereket és a tudományos értékelési modelleket.
Egy elemzés során nem pusztán azt kell vizsgálni, hogy ki és mennyit publikál, hanem azt is, hogy ki milyen információs infrastruktúrán keresztül válik láthatóvá, ki határozza meg a láthatóság feltételeit, és hogyan alakul át a láthatóság tudományos presztízzsé és idézettségi hatássá. Mindezeket túl fontos eredmény, hogy a tudományos információ mérésének hagyományos metódusú vizsgálata mellett analizálni kell magát a tudományos információs rendszert, továbbá annak hatalmi, strukturális és egyenlőtlenségi viszonyait is.
Forrás:
- Lendvai, G.F., Sasvári, P. Six flagship scientometric journals from a bibliometric perspective. Scientometrics 131, 4987–5011 (2026). https://doi.org/10.1007/s11192-026-05698-8. https://rdcu.be/fBLcg
