A tudományos teljesítmények mérhetőségéről

különböző célokra orientált tudományos teljesítménymérők (metrikák) abból a társadalmi igényből származnak, hogy a kutatási tevékenységet végzők, továbbá az így keletkezett tudományos eredmények publikációit nyilvánosságra hozó szervezetek, intézmények, aktorok, fórumok mennyiségi és minőségi teljesítményeit számokban kifejezhetően mérjék.

A szándék mindenképpen tiszteletre méltó. Mindazonáltal fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a tudományos tevékenység és a tudományos célú publikálás mérhetőségénél nem átlagos termékről, hanem különleges teljesítményről van szó, aminek értékét – különösen az utóbbi évtizedekben – a különböző érdekszférák és a kiadványpiaci törvények egyre inkább a
köznapi áruk értékrendjébe, működési mechanizmusába kívánják beszorítani.

Ezekkel a törekvésekkel magunk nem értünk egyet. A tudományos teljesítményt mérő rendszerek folyamatos fejlesztésük, fejlődésük ellenére ma még nem tökéletesek. A kiadványok ugyan döntően piaci, profitorientált termékek, ám azok tartalmát nem a piaci működési  mechanizmusok, hanem a tudomány fejlődésének törvényszerűségei determinálják. Az egymásnak ellentmondó érdekek döntően meghatározzák a tudományos életben használatos metrikák jelentősen eltérő megítélését, az azokról folyó, gyakran éles vitákba torkolló diskurzusok tematikáját.

A folyóiratokra orientált metrikák

A tudományos teljesítmény mérésére vonatozó nemzetközi metrikák közül elsőként a szakfolyóiratok presztízsét bemutató mérési metódusok és eredmények jelentek meg, azok közül is elsőként, még 1975-ben az Impact Factor (IF). Elsőségének is köszönhető, hogy ma ez a legismertebb és leggyakrabban használt metrika.

Hangsúlyoznunk kell, hogy az Impact Factor kezdetektől a folyóiratok presztízsét, hatásmechanizmusát, rangsorát méri és modellezi. Ebből eredően hibás az a nézet, amely az IF indikátorait a személyekre, a szerzőkre vetíti ki, a személyek tudományos teljesítményével azonosítja. Ám legalább ilyen hibás az a nézet is, ami teljes mértékben függetleníti a folyóiratok IF-értékét a benne publikáló szerzők reputációjától. Arról van szó, hogy egy folyóirat IF-értéke attól lehet minél magasabb, ha minél inkább citált szerzők, művek olvashatók benne. Így tehát, ha helytelen is a folyóiratok IF-értékét a szerzőkre érvényesíteni (vagyis nem a szerzőnek, hanem a periodikának van Impact Factora!), a bennük publikáló kutatóktól, azok tudományos teljesítményétől, hatásától mégsem lehet teljesen elvonatkoztatni. A folyóiratok minőségét mérő eszközök továbbfejlesztésének eredményeként az IF ma már csupán egyik meghatározó metrikája a Journal Citation Reports szolgáltatásainak, amelyben 13-féle szempont mentén értékelik a szakmai periodikákat. Vagyis az IF nem csodaszer; önmagában még nem elégséges mérőszám.

A másik nagy nemzetközi folyóiratminősítő rendszer a Scimago Journal & Country Rank (SJR) 9-féle indikátort és rangsort rendel a szaklapokhoz, és hasonlóan a Journal Citation Reports-hoz szintén a periodikák kvalitásait sorakoztatja fel. A SJR a folyóiratok mellett az egyes országok teljesítményének differenciált bemutatására is elsődlegesen alkalmas.

A különböző szempontú, a folyóiratok kvalitásainak mérésére irányuló módszerekben, azok eredményeiben jelentős különbségek tapasztalhatók, és ezek a szempontok arra figyelmeztetik a tudományos közélet szereplőit, hogy óvakodjanak a csupán egyetlen mérőszámra alapozott, egydimenziós folyóiratjellemzéstől, helyette a lehető legtöbb szempontot figyelembe vevő többdimenziós modell elterjedése a kívánatos. Tudnunk kell, hogy a többféle szolgáltatás eltérő és részben más jelentésű, más tartalmú folyóirat-, citációs mérőszámokra épül, továbbá azt is, hogy az egyes alkalmazások eltérő mértékben és eltérő funkciókkal fedik le az egyes diszciplínákhoz kötődő nemzetközi folyóiratkészletet. Ám éppen ezek az eltérő funkciók,
szempontok és metódusok teszik alkalmassá egy-egy folyóirat, illetve folyóiratcsoport valósághoz közelibb, differenciáltabb értékelését, árnyaltabb képének megrajzolását.

A személyes teljesítményre orientált metrikák

kutatók teljesítményének mérése a mutatók között rövidebb múltra tekintenek vissza, mint a folyóiratmetrikák, és dinamikus fejlődésüket a világháló megjelenése hozta magával. A számos változatot magában foglaló, összefoglaló néven szerzői profiloknak nevezett és alább a teljesség igénye nélkül bemutatott alternatív metrikák mind az internetes láthatóságot szolgálják.

A legelterjedtebb mutatók a szakirodalom feltárását végző szakirodalmi adatbázisokra és a folyóiratmetrikákra alapozva végzik a szerzők értékelését. A Cited Reference Search szolgáltatás segítségével a szerzők műveire történő hivatkozásokat, vagy egyes művek citációt lehet összegyűjteni. A másik szakirodalmi adatbázisban, a Scopusban külön szerzői profil készül, amelyben a szerző hivatkozásain túl megjelennek a Hirsch-index értékek és az affilációs adatok is.  Ezek a szolgáltatások ma már használják az új típusú mérési módszereket, az alternatív metrikákat is.

A legnagyobb szakirodalmi adatbázisokba történő beágyazottsága, továbbá a Magyar Tudományos Művekben történő alkalmazása miatt A személyes teljesítményre orientált metrikák közül meglehetősen jól ismert a Hirsch-index (H index)

A magyar kutatók számára megkerülhetetlen szerzői profiloldal a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT), amely a magyar tudományos kutatók, kutatóhelyek és közlemények reprezentálására szolgáló, közhiteles adatbázis. Használata kötelező a magyar kutatók számára.

Talán a legismertebb szerzői profiloldal a Google Scholar (Google Tudós). A Google Scholar alkalmas a szerzői publikációk felkutatására, rögzítésére, Hirsch-indexet kiszámítására, továbbá citációk nyilvántartására és esetenként teljes szövegű hozzáférést is biztosít.

Az ORCID egyedi szerzőazonosítót (kódot) és automatikus közleménylista-generálást kínál a regisztráló szerzőknek. 

Az alternatív tudománymetria csúcsterméke az ImpactStory szerzői profiloldal. Számos egyéb szerzői profilból-alkalmazásból automatikusan gyűjti össze a szerzők publikációit, hozzárendeli a hivatkozásokat az alternatív metrikák eszköztárával változatos tudománymetriai mutatókat állít össze. Mindezeken túl tudományos közösségi oldalként is funkcionál. 

Olvasson még a tudománymetriáról! a citáció-menedzsmentről! a publikálásról! az eredményeinkről!

#konzultáció

Mi történik a konzultáción?

Filozófiánk: az ügyfélért szakmailag felelünk, tehát minden információval ellátjuk – így nem választhat megalapozatlanul. Jelentkezzen az első, ingyenes konzultációnkra! A Starter csomag esetében A Starter

Tovább olvasom »
#citáció-menedzsment

Hogyan találtunk 200 citációt 2 hét alatt?

A citációk fontosságáról A tudományos fokozatok és címek, valamint a kutatási pályázatok elnyerésének legfőbb kritériuma – az elegendő mennyiségű és minőségű publikáció mellett – a kutatási

Tovább olvasom »