Magyar kutató került fel a világ élvonalába

tudomanymetrai-blog (7) (1)

„Közel 500 magyar kutató került fel a világ élvonalába a Ioannidis-féle tudománymetriai rangsor 7. kiadásában 2024-ben.

A … tudománymetriai rangsorban idén 385 magyar kutató került fel a Career-long impact (életpálya alatti hatás) listára, és 301 kutató szerepel az Single-year impact (egyéves hatás) rangsorra (ez az átfedések miatt 483 fő különböző személyt jelent). Ezek a tudósok jelentős tudományos hatást gyakoroltak saját szakterületükön, és munkájukat nemzetközileg is elismerik.

A lista a világ minden tájáról érkező kutatók idézettségi mutatóit standardizált módszertan alapján értékeli, amely figyelembe veszi az önidézetek kiszűrését, a tudományterületek közötti különbségeket, valamint a kutatók életpályája vagy az adott év teljesítményét.

A magyar kutatók különböző tudományos intézményekből érkeztek, amelyek közül kiemelkednek a következők: Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) különböző kutatóintézetei (összes listán szereplő 24%-a), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) (12%), Szegedi Tudományegyetem (SZTE) (11%) és Semmelweis Egyetem (SE) (10%).

Ezek az intézmények számos szakterületről képviselnek kutatókat, többek között a klinikai orvostudományok (20,8%), a kémia (15,5%), a fizika és a csillagászat (12,7%), az információs és kommunikációs technológiák (10,9%) területéről.

Az élettudományoktól a társadalomtudományokig a kutatók munkája átfogja a tudomány teljes spektrumát, és hozzájárul Magyarország nemzetközi tudományos jelenlétéhez. Az idézettségi mutatók alapján nemcsak a kutatók szakmai elismerése nyomon követhető, hanem az intézmények és a kutatási területek globális tudományos hatása is.”

Forrás: https://www.researchgate.net/publication/384238940_Kozel_500_magyar_kutato_kerult_fel_a_vilag_elvonalaba_a_Ioannidis-fele_tudomanymetriai_rangsor_7_kiadasaban_2024-ben?channel=doi&linkId=66efd1d4750edb3bea685384&showFulltext=true&fbclid=IwY2xjawKK4C9leHRuA2FlbQIxMABicmlkETFHUGRLNFI3UDl3S2ZncU1lAR4jl53-00ckA4qOzT2zzSY_0RRJwz2ykleswMsYmnUpgzPa9NWEulBElL3-uA_aem_d-Dau0plGX1ZrIF8zkSbpw, (2024.10.03.) ill. DOI: 10.13140/RG.2.2.15606.00323

Olvasson még a tudománymetriáról! a citáció-menedzsmentről! a publikálásról! az eredményeinkről!

AI/MI perspektívái a tudományos kommunikációra
#tudományos kommunikáció

AI/MI perspektívái a tudományos kommunikációban

MI a tudományos világban: A kutatók több mint fele használ már mesterséges intelligenciát az olvasáshoz, cikkíráshoz és pályázatokhoz. De hogyan reagálnak erre a könyvtárak és a kiadók? A Springer Nature és nemzetközi könyvtári szakértők friss interjúiból kiderül, miként formálja át az MI a tudományos kommunikációt és a könyvtárak szerepét.

Tovább olvasom »
Tudománymetria
#akadémiai kapitalizmus

Európai kutatáspolitika – nemzetközi kitekintés

Nemzetközi szerzői gárdával jegyzett és az Applied Geography című folyóiratban jelent meg az európai kutatási rendszerben, az EU Horizon-programjaiban tapasztalható, különösen a dél- és kelet-európai társadalom- és bölcsészettudományi (SSH) kutatók egyenlőtlenségeinek vizsgálatával foglalkozó tanulmány.

Az empirikus kutatás eredménye azt mutatja…

Tovább olvasom »
Tudománymetria - Megvásárolható az első szerzői hely?
#papermill

Megvásárolható az első szerzői hely?

Igen, már 1030 dollárért (kb. 320 ezer forintért) vásárolható első szerzői hely egy olyan tudományos publikációban, amelybe egy sort sem írtunk – derül ki egy új elemzésből, amely a hamis tudományos cikkekkel kereskedő nagyobb közvetítők közösségimédia-hirdetéseit vizsgálta. A tanulmány szerint az ár jelentősen eltérhet a szolgáltatók és a szerzői pozíciók függvényében – írja az Amerikai Kémiai Társaság, 1923 óta havonta megjelenő magazinja, a Chemical and Engineering News.

A cikk szerzői 19 ezer hirdetést vizsgáltak, olyanokat, amelyek 2020-2026 között a Telegramon, a Facebookon és a WhatsAppon, valamint a tudományos csalásokkal foglalkozó közvetítők weboldalain jelentek meg.

És az eredmények?

Tovább olvasom »