Magyar kutató került fel a világ élvonalába

tudomanymetrai-blog (7) (1)

„Közel 500 magyar kutató került fel a világ élvonalába a Ioannidis-féle tudománymetriai rangsor 7. kiadásában 2024-ben.

A … tudománymetriai rangsorban idén 385 magyar kutató került fel a Career-long impact (életpálya alatti hatás) listára, és 301 kutató szerepel az Single-year impact (egyéves hatás) rangsorra (ez az átfedések miatt 483 fő különböző személyt jelent). Ezek a tudósok jelentős tudományos hatást gyakoroltak saját szakterületükön, és munkájukat nemzetközileg is elismerik.

A lista a világ minden tájáról érkező kutatók idézettségi mutatóit standardizált módszertan alapján értékeli, amely figyelembe veszi az önidézetek kiszűrését, a tudományterületek közötti különbségeket, valamint a kutatók életpályája vagy az adott év teljesítményét.

A magyar kutatók különböző tudományos intézményekből érkeztek, amelyek közül kiemelkednek a következők: Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) különböző kutatóintézetei (összes listán szereplő 24%-a), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) (12%), Szegedi Tudományegyetem (SZTE) (11%) és Semmelweis Egyetem (SE) (10%).

Ezek az intézmények számos szakterületről képviselnek kutatókat, többek között a klinikai orvostudományok (20,8%), a kémia (15,5%), a fizika és a csillagászat (12,7%), az információs és kommunikációs technológiák (10,9%) területéről.

Az élettudományoktól a társadalomtudományokig a kutatók munkája átfogja a tudomány teljes spektrumát, és hozzájárul Magyarország nemzetközi tudományos jelenlétéhez. Az idézettségi mutatók alapján nemcsak a kutatók szakmai elismerése nyomon követhető, hanem az intézmények és a kutatási területek globális tudományos hatása is.”

Forrás: https://www.researchgate.net/publication/384238940_Kozel_500_magyar_kutato_kerult_fel_a_vilag_elvonalaba_a_Ioannidis-fele_tudomanymetriai_rangsor_7_kiadasaban_2024-ben?channel=doi&linkId=66efd1d4750edb3bea685384&showFulltext=true&fbclid=IwY2xjawKK4C9leHRuA2FlbQIxMABicmlkETFHUGRLNFI3UDl3S2ZncU1lAR4jl53-00ckA4qOzT2zzSY_0RRJwz2ykleswMsYmnUpgzPa9NWEulBElL3-uA_aem_d-Dau0plGX1ZrIF8zkSbpw, (2024.10.03.) ill. DOI: 10.13140/RG.2.2.15606.00323

Olvasson még a tudománymetriáról! a citáció-menedzsmentről! a publikálásról! az eredményeinkről!

Tudománymetria Blog - Macsó-index - Mi is jelent a tudományban? - Nők a tudományban
#kutatók

MACSÓ-INDEX – Mit is jelen a tudományban?

A „macsó-index” (Kaptay György és Palotás Árpád Bence, 2025) tükrében vizsgálta a női kutatók tudományos előmenetelét, a nemek közötti mérhető különbségeket és az akadémiai üvegplafon jelenségét az MTA Jubileumi Tudományünnepének „Nők a tudományban: Problémák és megoldások” című rendezvénye. Az MTMT-adatok, a karrierfüggő tudománymetriai mutatók és a strukturális akadályok elemzése rávilágít arra, hogy a tudományos teljesítmény értékelése nem függetleníthető a társadalmi előítéletektől és az eltérő életpályafeltételektől. A konferencia központi kérdése: hogyan teremthetők igazságosabb, a kutatói életutak sajátosságait is figyelembe vevő értékelési és előmeneteli rendszerek?

Tovább olvasom »
Újabb Paper Mills botrány
#papermill

Újabb Paper Mills botrány

Újabb fejezet a „papírgyárak” (paper mills) elleni harcban: rekordszámú, 1400 feletti visszavonás egyetlen nap alatt

Ahogy oldalunkon a 2026. április 26-i bejegyzésben már részletesen olvashattak róla, a „papírgyárak” (paper mills) rendszerszintű veszélyt jelentenek a tudományos élet és a tudomány integritására.

Tovább olvasom »
Tudománymetria - MI és a könyvtárak - Pulse of the Library 2026
Mesterséges Intelligencia (MI) és a könyvtárak

Pulse of the Library 2026 – mesterséges intelligencia könyvtári alkalmazása 2026-ban

A Clarivate nemrégiben megjelent, több, mint 1800 könyvtáros válaszai alapján összeállított Pulse of the Library 2026 jelentéséből kiderül, hogy a mesterséges intelligencia terén a legnagyobb előrelépést tevő könyvtárak nagyobb valószínűséggel rendelkeznek releváns és világos stratégiákkal, irányítási struktúrákkal, személyzeti támogatással.

Tovább olvasom »